csárdáskirálynő és zombik a nézőtéren

az eredeti szöveg: www.thealter.hu

Révész Róbert fotói a facebookon: Az utolsó Csárdáskirálynő

2012.10.13. Szombat 20:00 Régi Zsinagóga

Az alkotók nemhogy forognak a sírjukban, de el is hagyják a sírjukat.
Először nem a színház hal meg. Először a halottak jönnek.

három csík kokó, három orális kielégítés thúry (th-val és ypszilonnal) tekla részéről a rendező irányába sem volt elég, hogy eljátszhassa a csárdáskirálynő főszerepét.

miközben a társulat 50 százalékban túlértékelt, 50 százalékban pedig sértett tagjai próbálnak egy előadást összerakni (főpróbát is közönség nélkül tartanak), és a rendező, hogy finoman fogalmazzunk, nem az esze és szakmai meglátásai alapján adja a főszerepet teklának, furcsa dolgok történnek a színházban.

megjelenik joseph kőnig, illetve csak a szelleme, vagyis inkább élő halottként, vagy még inkább halott halottként tér vissza, hogy elmondja kamónak (a rendező), hogy a csárdáskirálynő lesz a Royal Teatrum utolsó előadása. kamó nem hiszi, de aztán kiderül, hogy egon, igen-egon, az intendáns eladta az épületet, meg a telket, irodaházat építenek a helyén.

de egy utolsó, egy leges legutolsó előadásra van még lehetőség.

joseph kőnig, korábbban a teátrum igazgatója, és nem utolsó sorban a színház imádott, fiatalon elhunyt szubrettjének férje, úgy dönt, hogy beavatkozik és a sors kifürkészhetetlen útjait még inkább összekuszálja.

thúry teklát, aki különböző külső tényezők miatt csak nehezen tudja a befejezett orgazmussal megajándékozni a rendező urat, kinyomja a darabból, még hozzá úgy, hogy miután teklát annak öltözőjében szembesíti tehetségtelenségével, keze érintésével kómába esteti (bár ilyen kifejezés nincs, de most már lesz), majd tekla meg is hal.

majd rábírja a rendezőt, hogy ha már a főszerepre kijelölt színésznő gyakorlatilag meghalása okán nem tud megjelenni az előadáson, felesége, a csodálatos hangú emília kapja a főszerepet. két kikötése van: rivaldafényt kér a színészekre, hogy ne lássák a közönséget, és tiltottá tesz minden színpadi érintést és csókot.

szegény kamó mit tehetne mást, beleegyezik.

annak ellenére, hogy nem tudja: emíilia halott - sokkal régebb óta, mint thrúy művésznő.
a cselszövés másik szála a színházat 55 év óta minden este bezáró kamillán keresztül vezet, joseph kőnig kamilla beleegyezérére az idős nőt is meghalatja, majd fontos feladatot bíz rá.
az előadás csodálatos, frenetikus a siker.

közben sajnos ernő is elhalálozik, mert az egyik produkciót követően elcsattan a csók egon és emília között, ami végül is várható volt, de nem túl szerencsés.

amikor már szinte mindenki halott, egon szinte az őrület határára érve ismeri fel, hogy a színház minden egyes székén halottak ülnek, zombik.

ez után közösen felgyújtják a színházat, az égő falak között ernő felimseri, hogy ő is meghalt. és kamó is halott.

állnak, nézik az égő színházat, amit annyira szerettek. a hogyan továbbra joseph kőnig adja meg a választ: tovább, egy másik előadásra.

végül aztán észak-keletben egyeznek meg, mert ernő édesanyja kassán van eltemetve, és ernő szeretné, ha az anyukája látná őt színészként, mert még azelőtt meghalt, hogy színész lett volna.

a történet zseniális, a szereplők szeretnivalóak és nagyon jók, a darab szórakoztató, veér bertalan csodálatosan játszik hegedűn.

a darab utolsó jelenetei alatt többen félve nézünk körül a nézőtéren, és amikor látjuk, hogy a látvány alapján minden rendben, a vastaps után elindulunk kifelé, és közben győzködjük magunkat, hogy még élünk.

/hegedűn Roman Mikola játszott - a szerk./

Fehér Elephánt: AZ UTOLSÓ CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ

az eredeti szöveg: www.toptipp.hu

képek a facebookon: Az utolsó Csárdáskirálynő - Picaro


Sok éve már, hogy a Nézőművészeti Főiskola megjósolta a színház halálát. Napjainkban ez már szikár valósággá válik, még a Romeó és Júlia második részében is a Vígszínház legyalázott romjai láthatók. Deák Tamás darabja az ingatlan-spekulációs színházvesztésen túllépve, témáját fantasztikus horrorként fejleszti tovább, pompás szerepeket kínál, fordulatos, humorban is gazdag játék lehetőségét teremti meg.




Elrettentően harsány az indítás, az urak a Csárdáskirálynő slágerére ropják, míg a primadonna orálisan próbálja a rendezőt kielégíteni. De a kitűnő szereplőgárda jóvoltából lassan a bemutatóra készülő társulat, konfliktusoktól hangos percei tárulnak elénk. Thúry Tekla, a sorozat-sztárból Sylviává avanzsáló celeb, M.Simon Andrea alakításában heves hisztérika, aki eratomániájában még a törölközőből is frottír falloszt formál. A bonviván folyvást ötleteivel nyaggatja a rendezőt, csecsemő-naivitású törtetését Pintér Gábor, kimunkált karakterrajzban, találékony humorral ábrázolja.

Az igazi fordulópont a rendezőt játszó Robin László-nak az ügyelővel, Egonnal folytatott töprengő párbeszéde: szárazon kopognak a szavak, mégis azonnal megcsap a hitelesség áhitott szele. Néha felbukkan egy hétrét görnyedt, takarító anyóka, aki megkapó nosztalgiával siratja a hajdani operett-időket. Arányosak a jelenetek, a parányi helyen ötletesen válnak el a színterek, néhány függöny segítségével váltakozva vagyunk öltözőben, a színpadon és a színpad mögött, /díszlet-jelmez: Fecsó Andrea/. Hibátlanul gördülékeny a tempó, a premier ellehetetlenülése és a színház elvesztésének fenyegető réme percről percre fokozza a feszültséget. Deák Tamás átgondolt rendezői koncepciója a szikrázó dialógusokra összpontosít, de mindig megtalálja az érzékletes gesztusokat is. Néhány tompított lámpa, a háttér hörgő sóhajai és egyből megteremtődik a transzcendencia kísérteties atmoszférája: személyében lép színre Josef Kőnig, a túlvilági direktor, aki halálosan hatásos jelenlétével szabja meg a végkifejlet menetét.

Pejtsik Péter egy szál csellóval melodramatikusan kíséri a történéseket, Kálmán Imre motívumaiból nemcsak hangulatfestő frázisokat formál, grandiózus átkötő szólójában, vulkánikus invencióval, grandiózus parafrázist is alkot.

A konfliktus csúcspontján Urmai Gábor szolidan visszafogott ügyelőjéből előtör a bosszúálló szerelmes, páratlan karizmájú kitörése tetőpontra lendíti a drámát, majd pillanatokon belül roskad vissza a rezignált beletöppedés tespedtségébe. Kriptamélyből sejlik elő a régmúlt idők csárdáskirálynője, szépsége áttetszően arisztokratikus, míg gyönyörű hangja a szférák zenéjét idézi. Álmosd Phaedra igéző szuggesztióval éli evilági utóéletét, azonnal elcsábítja az addig rivalizáló hőstenort, miközben Kamilla, a "hygiéniai asszisztens" buzgón sepreget a háttérben...

A záróképben a színpad arasznyi makettja szemünk láttára borul lángba, a temetői csöndben csak kósza üveghangok sírnak a légben, mennyei hosszúságban érezzük át a pótolhatatlan veszteséget.

- Mégis: habár kőszínházak omlanak össze, társulatok szűnnek meg, az igazi hangját meglelő Picaro Művészeti Produkciós Műhely ősbemutatója a lángokból is feltámadó, elpusztíthatatlan, örök Színház életerejét bizonyítja.

( Na de ki lehetett a takarítónő? ...Csak nem...?!?)


Fény/hang: Julka /a szerk./

A Picaro Társulat bemutatója a Fogasházban!

szereposztás, egyebek

Főpróba: 2011. szeptember 30. 22:00
A belépés a főpróbára ingyenes. A Fogasház befogadóképessége kb. 40 fő, bejelentkezés szükséges: jegy@picaro.hu

Premier: október 2. 19:00

További előadás: október 3. 19:00

Jegyigénylés:
jegy@picaro.hu

A jegyek ára: 1.800 Ft

Legújabb bemutatónk, a Kokoró: mesejáték, amely Afrikába röpíti a gyerekeket az élő, autentikus afrikai zene segítségével.
Előadásunkat ezentúl "Maszmók Afrikában" címmel fogjuk játszani.
Fotók az előadás galériájában!

Kedves Nézőink!

Honlapunkon (és egyéb helyeken is) az április 14-i "A nyomorultak" előadás időpontja hibásan jelent meg.

A helyes időpont: 2011. április 14. délután 5 óra!

Kedves Barátaink!

Kelletlenül bár, de értesítelek Benneteket, hogy többekhez hasonlóan a Picaro Társulat is tönkrement.

Színészeink közös elhatározása alapján azonban ezt az évadot végigjátsszuk ingyen, mert szeretünk játszani.

Nem tudjuk, mi lesz később, úgyhogy gyertek, és nézzetek MOST, azaz március 1-2-3-án.
Jegyet sajnos szednünk kell, mert ki kell fizetni a bérleti díjat a befogadónak.

A szereposztást, vagyis mindazon színészek nevét, akik pusztán a játék szeretetéért bejönnek a színpadra, itt találjátok:

Dzsungel
A nyomorultak

Március 1-én és 2-án hosszú idő után ismét látható a Kipling művei alapján készült Dzsungel című előadásunk. A darabban több szereplő is kicserélődött az idők folyamán, így akik eljönnek megnézni egészen újszerű élményben részesülhetnek!

A mű az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben kerül bemutatásra, 3-án pedig újra Hugo Nyomorultakját játsszuk, reméljük hasonló sikerrel mint februárban.

2011. január 28-án utoljára kerül színpadra a Műegyetemen Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című műve. A jeles alkalomból több különleges meglepetéssel szolgálunk közönségünknek. Ezek közül egyet elárulunk: A szokásos 100 férőhely helyett ezúttal 150 néző ül majd a nézőtéren, a hatalmas érdeklődésre tekintettel.



Ne szomorkodjon azonban az sem, aki most nem tudja megnézni a darabot. Februártól a Csontbrigád című előadásunkkal együtt az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben folyamatosan megtekinthető lesz.

Várunk mindenkit szeretettel!

2011 januárjától darabjaink egy részét a Szkéné Színház helyett az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben játsszuk az évad végéig. Így Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című darabja január 28-án utoljára látható a Műegyetem épületében. Február 8-án azonban már új helyén, az Eötvös utcában látható, ahol múlt kedden debütált zajos siker mellett.

Az alábbi felosztás mutatja, melyik darabunk hol tekinthető meg:

Eötvös 10:

Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó
Rejtő Jenő: Csontbrigád
Victor Hugo: A nyomorultak

Szkéné Színház:

Sartre: Az ördög és a Jóisten

Jegyek mindkét helyszínre válthatók a helyszíneken, a www.jegy.hu weboldalon, valamint az ismert jegyirodákban.